Kaptad már azon magad, hogy egy lépéssel voltál csak a kitűzött céltól, a vágyott eredménytől, s pont előtte megtorpantál? Volt már olyan eset, amikor éppen hogy csak lemaradtál egy jó lehetőségről? Jártál már úgy, hogy az orrod elől vitték el az utolsó darabot az álom cipődből, táskádból, ruhából, könyvből stb.?

Miért van az, hogy időnként úgy érezzük, hogy valaki, egy felsőbb erő szabotálja a boldogulásunkat?

Sokszor feltettem én is magamnak a kérdést, amíg egyszer be nem villant egy felismerés. Mégpedig az, hogy nem külső erő szabotál, hanem én saját magamat. Nem azért nem haladok pl. az angol tanulással, mert utolsó pillanatban valaki segítséget kér, vagy történik valami. Azért nem haladok, mert ÉN NEM AKAROK haladni. S jött a következő kérdés: miért is? Itt jött egy hosszadalmas önboncolgatás, majd egy újabb felismerés, hogy nem csak ebben akadályoztam meg a saját sikerem, hanem a fogyásban is. Ezután még egy sor dologban felismertem ugyanezt a mintát. 

Neked mik azok a dolgok, amiket rendszeresen nem tudsz végig vinni? Vannak ilyenek? Boncolgasd egy kicsit, s próbáld megtalálni a közös nevezőt. Lesz, hidd el!

Az önszabotázsról még fogok írni, mert úgy vélem, hogy sokunk életét befolyásolja, akár tudunk róla, akár nem. Hamarosan folyt.köv :-)